2017. szeptember 2. Kiskunfélegyháza

Örömhír!

| Feltöltve: | Forrás: Lovas Nemzet
Kedves Lovas és Lószerető Barátaink! Kis kihagyás után, megújult honlapunkon legyen ez az első hír: új otthonra lelt a Nyeregszemle.

Kedves Lószerető Barátaink!

Ópusztaszerről való elköltözésünk és a kunszállási Nyeregszemle sikere után sokan kerestek meg azzal az üzenettel, hogy szívesen látnák szűkebb hazájukban a rendezvényt.

Dunán innen, Dunán túl, de a Tiszán innen és a Tiszán túl is vannak kiváló lovas létesítmények, mely helyeken méltó módon meg lehet ünnepelni a Lovas Lét Örömét.

A Nyeregszemle lovasai – értve ezen minden egyes, a rendezvényre évről-évre ellovagoló több száz lovast – tudják, hogy egészen különleges élmény lóháton bebarangolni szép országunkat. Mindazok, akik rászánják az időt, és nyitott szívvel járnak-kelnek a határban, egy egészen másfajta Magyarországot ismerhetnek meg, mint amilyet korunkban a hírközlő szervek által megismerhetünk.

A rég elfeledett, csak a helyiek által használt földutakat járva, port ivó lovaink hátán, szakadó esőben vagy tikkasztó hőségben megtapasztalhatjuk a régi korok utazóinak minden kínját s örömét. Az örömet egy vödör hűs kútvízért, egy árnyékos pihenőért, egy szép legelőért, néhány jó szóért, a segítő szándékért, ami összekapcsolódva a lovas kitartásával elvisz egészen a következő állomáshelyig, esetleg a következő Nyeregszemléig.

Barangolásunkban minket is ez éltet: állomáshelyről-állomáshelyre, tanyáról-tanyára járva, elvinni a rendezvény hírét, meghívólevelét, a lovas lét örömét minél több emberhez, hogy azután évente egyszer összegyűljünk, tort üljünk, ünnepeljünk.

Az elmúlt években (különösen az elmúlt két évben) igen komoly áldozatok árán sikerült csak megtartani ezt a lassanként hagyománnyá szilárduló közösségi eseményt, amit mi Nyeregszemlének hívunk.

Amikor Ópusztaszeren útra kellett kelnünk, még nem tudtuk, hogy hová visz az utunk. A kunszállási pihenő nem kis részben a kunszállási vendégszeretet miatt számukra is váratlanul igen jól sikerült, és talán a csillagok szerencsés állása, vagy a Jóisten szeretete, én tényleg nem tudom, de talán a ti, Nyeregszemle lovasok kitartása, a rendezvényhez való hűsége eredményezte, hogy most olyan helyre visz az utunk, amiről szeretnénk azt hinni, hogy majd az új otthonunk lesz.

Egy a Világörökség részeként elismert otthonunk, ahol ma is él a (lovas)hagyomány! Ahol reményeink szerint, az elkövetkező években kiteljesedhet majd a rendezvény, és ahol a Nyeregszemlére összesereglő lovasok méltó módon ünnepelhetnek az egyetlen végeláthatatlan magyar pusztán: a Hortobágyon!

Ezért az elkövetkező hónapokban újult erővel újjászervezzük a Nyeregszemlét és a Hortobágyi Lovasnapokat!

Szeretettel várunk!

Solymosi Bertold, főszervező