2017. szeptember 2. Kiskunfélegyháza

"Egyszerűen megszállottja vagyok a marhákkal való munkának és versenyzésnek" - interjú Szalontai Zoltánnal

| Feltöltve:
A Nyeregszemle Mesterfogás Kurzusok trénereinek kilétét korábban már nyilvánosságra hoztuk, most rövid interjút készítünk velük, melyben személyes kérdések mellett arra is választ kapunk, mit terveznek három napos képzéseik során átadni a hallgatóknak.

Honnan a lovak iránti kötődése?

Nagyapám, Szalontai Mihály csikós volt a Kecskemét közeli Borbáspusztán. Fiatal éveimet nagyrészt vele, lovak közelében töltöttem. Gyerekkoromban a mozikban kétféle filmet vetítettek: partizánost és indiános-cowboyost. Az utóbbiakat néztem nyakra-főre. Így amikor barátaim a 90-es években a westernlovaglást elkezdték Magyarországon megismertetni a lovasokkal, az elsők között csatlakoztam a meghonosítók táborába.

Volt már olyan időszak az életében, amikor a lovak / a lovazás nélkül kellett élnie, esetleg önszántából, vagy más okból anélkül élt?

Középiskolás korom végén és egyetemi éveim alatt nem lovagoltam. Nagyapám meghalt, a családban nem maradt ló, s el is kerültem otthonról. A 80-as évek közepe táján egy lovastanya éttermében ültem a kollégáim társaságában, amikor elvezettek előttünk egy felnyergelt lovat. Hirtelen elemi erővel tört rám ott és akkor a lovazás hiánya. Az előttem elvezetett ló nagyapám egykori hátaslovát, a családi legendák rendszeres szereplőjét, a Keselyt idézte elém. Azonnal felugrottam az asztaltól, s kibéreltem egy lovat egy óra lovaglásra. Pár héttel később már rendszeres vendége voltam a környező lovastanyáknak, s hamarosan megvettem első saját lovamat is. Pár év múlva pedig saját lovastanyát létesítettem ahol azóta megszakítás nélkül tartok 10-40 lovat. Nem hiszem, hogy sor kerülne arra halálomig, hogy ne legyen saját lovam, ne lássak el lovakat, ne lovagoljak vagy legalább tanítsak lovagolni. Alig várom, hogy az unokáim elérjék azt a kort, amikor átadhatom nekik mindazt a tudást, lovak és lovasok iránti tiszteletet, alázatot, örömet/bánatot, amit nagyapámtól kaptam útravalóul az élethez.

Mit gondol, kik voltak leginkább hatással eddigi munkásságára?

Elsősorban Szalontai Mihály csikós nagyapámat kell megemlítenem. Tőle kaptam a lovakhoz való elszakíthatatlan vonzalmat. Mindenki mástól inkább ismereteket, technikákat, útmutatásokat kaptam a lovastudásom fejlesztéséhez, melyek az értelmemet pallérozták. Nagyapámtól a lovas szívet, a zsigeri lovas létezést örököltem. A westernlovaglás, mint lovaglási stílus, illetve a western versenyzés Kastély Attila (későbbi pole bending Európa bajnok, sokszoros magyar bajnok) hatására kezdett el érdekelni. Tőle vettem az első western nyergemet, s vettem tőle több lovat is. A lovak képzéséhez, idomításához, a versenyzéshez szükséges, igazán értékes tudásom nagy részét az egyik korai magyar reining bajnoktól, Tóth Lajostól kaptam. Mai napig abból a tudásból építkezem, arra alapozok a lovaim képzése során, amit tőle tanultam. Még manapság is, amikor együtt lovagolok vele, újabb és újabb impulzust kapok a tanulásomhoz. Tóth Lajoson kívül külön szeretném kiemelni Dallos Gyulát, akinek a felügyelete alatt - westernlovas mivoltom ellenére - volt alkalmam néhányszor edzeni, illetve akit sokszor láttam edzést vezetni, s ráadásul oktatott is engem a SZIE-ÁOTK Lovastanár és szervező Szakon. Minden publikációját, könyvét, szakcikkét igyekezetem elolvasni, annyira megfogott az ő hiteles, emberileg és szakmailag meggyőző lovasember, lovasedző mivolta. A lovakhoz, a lovagláshoz való hozzáállása számomra az abszolút mérce. A lovas sport valódi értelmének felsejlését, sportolói mentalitásom, edzésmódszereim, edzéstechnikáim átértelmezését, megváltoztatását köszönöm neki. Talán ez a két ember nem is sejti, hogy mennyi mindent adtak nekem, s rajtam keresztül számtalan tanítványomnak is. Alig múlik el olyan edzés, amikor ne említeném Tóth Lajos és Dallos Gyula nevét, a tőlük tanultakat. Az engem leginkább érdeklő, igazi westernlovas versenyszámoknak számító marhás versenyzés útján az osztrák Michael Blaschke és Albin Hufnagl indítottak el, tőlük tanultam meg az alapokat. Az utóbbi időben a szlovák Anton Kondela segítségével igyekszem továbbfejleszteni ezt a tudásomat. A felsoroltakon kívül rengeteget tanultam különféle kurzusokon, ahonnan mindig ötletekkel, tapasztalatokkal, új ismeretekkel gazdagodva tértem haza. A teljesség igénye nélkül az alábbi trénerektől tanultam: Istenes Csilla, Viktor Fröschl, Chuck Klipfel, Cody Saperghia, Alain Kronshagen.

Milyen tervei vannak a kurzussal kapcsolatban, mit szeretne átadni a hallgatóknak?

Egyszerűen megszállottja vagyok a marhákkal való munkának és versenyzésnek. Érdeklődve várom, hogy érdekel-e egyáltalán ez lovasokat? Szeretném, ha a munkalovasok a mindennapokban „aprópénzre” váltható technikák birtokába kerülnének, illetve szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy a western versenyek marhás versenyszámaiban a lovaglások színvonala emelkedjen. Sajnos sok hibát elkövettünk annak idején, amikor ezeket a versenyeket meghonosítottuk idehaza, hiszen a lelkesedésünk volt csak meg, de a tudásunk szinte a nullával volt egyenlő. Ma már azért más a helyzet. Van lehetőség tanulni idehaza is, s sokat tudunk segíteni társaimmal mindazoknak, akiket a westernlovaglásnak ez az ága érdekel. Versenyzés gondolatával kacérkodókra ugyanúgy számítok, mint igazi munkalovasokra, akik napi szinten dolgoznak marhákkal és lovakkal. A Hortobágy kiváló helyszín ilyen kurzusra, hiszen itt aztán van szarvasmarha is, ló is, lovas is bőven. S talán sikerül majd hozzáadni egy kis pluszt mindehhez!

Kiknek ajánlja elsősorban a kurzusait?

Ahogy az előbb is említettem, két csoportba fognak szerintem tartozni a résztvevők. Az egyik csoport versenyeken látott már marhás versenyszámokat, cuttingot, team penninget, ranch sortingot, lasszózást, s kedvet kaphat a kipróbálásához. Sokan kíváncsiak arra, hogy a lovuk – melyet esetleg már versenyeztetnek egyéb számokban – rendelkezik-e cowsense tulajdonsággal, szeret-e, tud-e marhamunkát végezni? A másik csoport azokból verbuválódhat, akik lovakkal és marhákkal dolgoznak naponta akár, s érdekli őket, hogy tudok-e valami újat mondani nekik ebben a témában? Sok szeretettel várom mindkét tábor lovasait!